MTI
2011. március 11., péntek 14:29
Sokan feladták a reményt Birta Balázs, németországi cserediák megtalálására. Az utóbbi időben különféle álhírek röppentek fel tartózkodásával kapcsolatban. Egyesek látni vélték helyi lokálokban és aluljárókban, mások pedig azt pletykálták, hogy Kongóba költözött és kapcsolatokat épített ki számos, az ENSZ által közveszélyesnek nyílvánított létrakereskedővel. Egyik állítást se sikerült bizonyítékokkal alátámasztani. Egy héttel ezelőtt az FBI paranormális tevékenységekért felelős két ügynöke lezárta az aktát.
"A semmiből bukkant elő és csak egy mikulássapka és egy hátizsák volt rajta. Mondtam is az unokámnak, hogy én ilyet még nem láttam és, hogy hívja a rendőrséget mert megtaláltuk. Nagyon kimerültnek tűnt, úgyhogy beinvitáltam egy nagy adag töltött káposztára amit jóízűen meg is evett de utána 2 óráig foglalta a WCnket." - emlékezik vissza Wilhelmina asszony aki jelentette a rendőrségen Balázs megtalálását. Balázs azóta rendben van és egy új családnál helyezték el a városban.
Egyedül a ZDF professzionális riportere Herr Arschturenbombach kapott lehetőséget, hogy interjút készítsen vele.
A: Üdvözlöm a kedves olvasókat, mai interjúalanyom a semmiből előkerült cserediák, Balázs Birta a távoli Magyarországból. Nos Balázs az ismerősei már biztos nagyon izgatottak, hogy halljanak magáról és fel is tenném az első kérdést, hol volt az elmúlt két hónapban?
B: Na igen, az előző két hónap elég rázós volt és sajnos nem árulhatom el, hogy hol voltam egészen pontosan, maximum a seggem szüzességének elvesztése fejében. Annyit elmondhatok, hogy Közel-Kelet és Kis-Ázsia térségéből 70 évre ki vagyok tiltva.
A: Hogy jött az ötlet, hogy megszökjön otthonról?
B: Valójában nem terveztem megszökni csak a henteshez mentem le oldalasért, de az egyik busz oldalán megláttam egy akciós péniszhosszabbító reklámot és nem tudtam ellenállni, hogy ne érdeklődjek a termék után, szóval felszálltam a buszra. Mint kiderült a reklám csak csapda volt de erre már csak akkor jöttem rá mikor felébredtem egy padon és csak egy elefántormányos boxer volt rajtam.
A: Tudta, hogy hol van mikor felébredt?
B: Kellett egy kis idő mire levágtam, hogy egy törökországi börtönben vagyok. Abból jöttem rá, hogy a dönereikre nem jobbról-balra, hanem balról-jobbra nyomták a chillit. Tipikus török szokás azt hiszik ettől lesznek "menők".
A: Hogyan sikerült megszöknie?
B: Nem volt könnyű meló, ezek a törökök nagyon jól őrzik a börtöneiket. A cellatársammal egy ausztrál lepényhalvadásszal majdnem 3 óran át gondolkoztunk egy kijutási lehetőségen. Rájöttünk, hogy az őröket könnyen le lehet fizetni szóval én elárultam az Erős Pista receptjét az egyiknek aki segített a kijutásban. Sajnos csak nekem az ausztrálnak *khm* egyéb tehetségét kellett megvillantania az őrök előtt.
A: Örülök, hogy épségben ki tudott jutni. Hogy sikerült mégis hazajutnia?
B: Ez volt a másik nagy kérdés. Mindenképpen pénzt kellett szereznem ami nehéz volt, mert az AFS szabályzata tiltja, hogy stoppoljak meg azt is, hogy dolgozzak, sőt teherbe se eshetek. Valamit tenni kellett, mert ott meg nem maradhattunk. Az ausztrálnak volt már tapasztalata ami a rúdtáncot illeti, szóval gyorsan betanultam és elmentünk egy peep showba dolgozni ahol nem látták az arcunkat így nőnek adhattuk ki magunkat.
A: Nem érezte megalázónak, hogy így kellett dolgoznia?
B: Az elején egy kicsit kényelmetlen volt de hamar belejöttünk. Egyedül akkor bántam meg a döntésünket mikor le kellett gyantázni a hasam, a lábaim és a bikinivonalam.
A: Az fájhatott. Milyen gyorsan jött a pénz, mennyi idő alatt tudtak eleget összeszedni?
B: A pénz egész jól jött de valamit ennünk, innunk is kellett meg fedél is kellett a fejünk felé. A ruhákról a munkához nem is beszélve, a harisnyák és magassarkúak iszonyat drágák Törökországban egyéb darabokról nem is beszélve. Minden pénzt félretettünk amit csak tudtunk. Orionnak (az ausztrál srác) átengedtem a pénz egy részét mert Ausztráliába sokkal drágább egy repjegy.
A: Ezek szerint két hónap alatt sikerült összeszedni a pénzt a repülőjegyekre?
B: Nem egészen. Már nem hiányzott sok mikor az egyik börtönőr felismerte Oriont és vele együtt engem is. El kellett menekülnünk és elfogatóparancsot adtak ki ellenünk. Sokáig egy McDonalds raktárában bújkáltunk, egyik napról a másikra kellett megélnünk. Nem mutatkozhattunk emberek között, mert mindenhol a mi plakátjaink lógtak elég magas vérdíjjal. Ez volt úgy három hét után.
A: Hogyan sikerült mégis hazajutni?
B: Senkiben nem bízhattunk, hiszen bárki szívesen kiadott volna a magas vérdíj miatt és a tettünk miatt is. Mint kiderült az elnök is rendszeres látogatója volt a helynek és elfogadhatatlannak minősítette a dolgot. Vártunk amíg csillapodott a szitu és utána építéseken dolgoztunk mint feketemunkás egy isten háta mögötti faluban. Szerencsére nem volt kábeltv, így rólunk se hallottak. Innen már elég pénzt tudtunk szerezni és felbéreltünk egy embert, hogy rendezze le nekünk a repjegyeket.
A: Tehát végre minden simán ment?
B: Majdnem. Már készen álltunk az utazásra mikor kitört a forradalom Egyiptomban és törölték a járatom. Orion simán hazajutott.
A: Mit tudott tenni ebben a helyzetben?
B: Nem sokat. Várnom kellett a következő gépre amit kijelöltek másnapra, szóval a terminálban kellett éjszakáznom. Nem gondoltam, hogy mindezek után még történhet valami de az éjszaka során kiraboltak és elvitték a jegyem is. Teljesen le voltam törve nem tudtam, hogy mihez kezdjek és egyedül is voltam. Össze kellett kaparnom magam és kitalálni valamit de nagyon gyorsan, mert egy publikus helyen voltam. Jobb híjján beszöktem a csomagok közé és bebújtam az egyik táskába.
A: Csodálkozom, hogy sikerült túlélnie. Valóban durva pechsorozatban volt része. Nem félt, hogy esetleg nem sikerül, vagy valaki kiszúrja magát?
B: Volt bennem némi félelemérzet is de a kijutásra kellett koncentrálnom. Minden más érzést félre kellett dobnom ami eltérített a célomtól. Csak így sikerülhetett ez az egész.
A: Miért érkezett meg meztelenül?
B: Mikor azt hinné az ember, hogy már vége a rémálomnak mikor megérkezik akkor téved. Egy vonatbaleset miatt 4 órás késés volt Frankfurtból szóval hajnalban kellett a peronon várnom. Az FC Bayern pedig aznap kapott ki a Schalke ellen és belefutottam a haza felé igyekvő "enyhén" ittas állapotban levő Bayern ultrákba. Egészen pontosan ők futottak belém és mivel sok kék és fehér szín volt rajtam (Schalke színei) úgy gondolták jobban néznék ki azok nélkül. Voltak azonben olyan rendesek és adtak egy Bayern mikulássapkát és a hátizsákom is megtarthattam.
A: Igen mindkét eseményre pontosan emlékszem, ez a vonatbaleset volt a legsúlyosabb Németország történetében. Tehát így utazott végig a vonaton?
B: Kénytelen voltam. A szégyenérzetem szerencsére Törökországban felejtettem.
A: Most pedig egy másik családnál lakik. Miért kellett váltania?
B: Újabban sok félreértésünk volt a családommal szóval jobbnak láttuk ha váltok. Most egy lényegesen nagyobb családnál lakom, nemsokára írni is fogok róluk a blogomba.
A: Hogy látja a jövőjét? Mihez fog kezdeni az események után?
B: Tervezem, hogy könyvet írok a velem történtekről a Döner csapdája címmel. Kiadása valamikor akkora várható mikor leérettségizek. Szóval nem mostanában.
A: Tudna valamiféle tanácsot adni a többi cserediáknak, hogy elkerüljék a hasonló helyzeteket?
B: Ne higgyenek a péniszhosszabbító reklámoknak! Az összes átverés!
A: Köszönöm az interjút, Balázs és sok sikert kívánok a jövőben és a könyvével kapcsolatban!
B: Köszönöm Herr Arschturenbombach.
Előkerülése után reméljük többet fogunk Balázsról hallani miután felépül az őt ért sokhatás alól. Az ő példája legyen előttünk mikor olyan ajánlatot kapunk ami túl szép ahhoz, hogy igaz legyen.
